Retro

Túl sokszor bántottak

Túl sokszor álmodtam

Azt hogy élet már nem negatív

(Oh nem, nem, nem, nem)

És mindig úgy éreztem

Hogy sose lesz jó életem

De a jó Isten megfogta a kezem

Azóta besüt a fény és én ébren álmodok

Mindent szívemből átadok

Hidd el, hogy én nem változok, változok

Ez túlságosan is szép, hisz elmúlt minden bánatom

Köszönöm, hogy színpadon állhatok!

Nincsen bennem már fájdalom, fájdalom, fájdalom

♪

Rájöttem nem álmodok

Vajon miért nem bántotok?

Azért, mert ez a pénz

Meg a hype az enyém (Az enyém!)

De ugyanaz maradok még, még, még

Csak azért, mert ezt akarom

Az é-é-élet az Édеnbe haladott

De szét-széttépnek, mindеnnap rohamok már

Mert végül úgyis a vég vár

♪

Azóta besüt a fény és én ébren álmodok

Mindent szívemből átadok

Hidd el, hogy én nem változok, változok

Ez túlságosan is szép, hisz elmúlt minden bánatom

Köszönöm, hogy színpadon állhatok!

Nincsen bennem már fájdalom, fájdalom, fájdalom