két év

Tudom, két éve már nem sajnálsz

Annyit ültél lent a mélyben

Hogy már fényt sem látsz

Felmegyek, szívem, hogyha nem hívsz mást

Hogyha engem még újra egy kicsit megkínálsz

Abból a szívből, ami másnak jár

Adj az örömből, mi nekem sosem juthat már

Ez is olyan, mint a tavalyi nyár

Nagyobb igény, pedig szarabb lesz a tavalyinál

Ez is olyan, mint a tavalyi lány

Tetszett a mullet, pedig olyan, mint a sokadiknál

Ne hallgass, a kezem sírt ás

Babám, ne hallgass, hamis szentírás

De vár... valami jobb, ami fenntart

Vár

Az a para, hogyha nem még

Nem is láttál így még

Nem is láttál önmagamnak lenni

De vár... valami jobb, ami fenntart

Két éve, két éve nem

Két éve, két éve nem

Ki a szélére, de bele nem

Bele a közepébe, baba

Oda temetem magamat

A kezébe, oda beleengedem

A lányok feketébe, én fehér ingbe

Lányok feketébe, én fehér ingbe

Lányok feketébe

De baba, neked ez kell

Szereted a neont, de a szívem nekem pasztell

Próbálod a mást, mert a szoki neked nem kell

Szereted a zajt, de a végén csak a csend kell

Szereted a szívem, pedig tudom, csak a

Igen, tudom, hogy csak az kell

Tisztelem a kurvát, de nem ölelem egyszer se

Felvenném, de nem hívlak fel egyszer se

Mosolygok, de nem nevetek egyszer se

Két éve, két éve nem

Két éve, két éve nem

Ki a szélére, de bele nem

Bele a közepébe, baba, oda temetem magamat

A kezébe, oda beleengedem

A lányok feketébe, én fehér ingbe

Lányok feketébe, én fehér ingbe

Lányok feketébe