Belehalok

Kicsikét szűk a világ nekem

Keresem benne még a helyem

Nem látom tisztán a holnapot

Lehet, hogy ebbe én ma még belehalok!

Félig telt poharak az asztalon

Ha úgy tartja kedvem, néha beleiszom

Szólj rám, ha egyszer véletlen

Összefutnánk egy másik Életben

Volt, amikor azt hittem, hogy nincs, ami megállít

De tudom, ha esik a magamfajta megázik

Megbecsülöm már, hiszen hamar elillan a gyönyör

Hiába mászok ki, mindig jön ugyanaz a gödör

Felismertem már, és meg is bántam a hibáim

Hiszem, hogy odafenn meghallgatják az imáim

Úszom az árral és hiába látom messze a part

Az éj leple alatt én csak tovább írom a dalt

Nem tudom mi lesz majd, ha megunom az egészet

De még ezt itt hagyom nektek, mielőtt lelépek

Én a szívembe zárok mindenkit, ki megértett

És hitt bennem, engem már csak ez éltet

Eddig sem adtam fel a hitem, ezután se fogom

Akkor sem, ha becsúszik az Élettől egy-két pofon,

Míg a szívemben bármi lesz, ha sírni lesz is okom

Mindig ott lesz velem a papír, a toll, a mikrofon

Kicsikét szűk a világ nekem

Keresem benne még a helyem

Nem látom tisztán a holnapot

Lehet, hogy ebbe én ma még belehalok!

Félig telt poharak az asztalon

Ha úgy tartja kedvem, néha beleiszom

Szólj rám, ha egyszer véletlen

Összefutnánk egy másik Életben

Emlékszem, egész mást akartam ez előtt 10 évvel

Akkor még azt hittem, bárkivel elbánok fél kézzel

Kellett egy évtized, hogy rá tudjak jönni

Hogy ami meg fog ölni, az nem a többi ember

Hanem az én-központú rendszer

Amit pont azért hoztam létre, hogy ne kerüljek trébe

És nézd meg, hogy mit adott most az Isten

Mert semmim sincsen, összedőlt minden megszűnt, amiben hittem!

Kellett volna a sorstól egy büdös nagy pofon

Ami akkorát csattan az arcomon

Hogy eszembe sem jut, hogy melyik a rossz út

Valami kéz, ami visszahúz

De nem volt senki, aki példát mutatott volna

Apám régen elment, anyám meg, mondd meg, minek is szólna

Mikor úgy is tudja, hogy a fia az csak egy önpusztító barom

Ha kell száz fokon égek, és a véleményt mind le -

És hiába van pénz a zsebemben, ha szálka vagyok a szemedben

Nektek írtam a dalokat, úgyhogy jusson eszedbe

Mikor engem kritizálsz, kicsikét magadat is bántod

Mert görbe tükröt mutatok neked, amiben saját magad látod!

Nem kell, hogy arról szóljon minden nóta mekkora 'raj vagyok

Nem kell, hogy azt hidd én bármit, bárhol megkapok

10 éve próbálok ugyanaz a srác lenni

De megváltozott a világ, én is megváltoztam

Ennyi

Kicsikét szűk a világ nekem

Keresem benne még a helyem

Nem látom tisztán a holnapot

Lehet, hogy ebbe én ma még belehalok!

Félig telt poharak az asztalon

Ha úgy tartja kedvem, néha beleiszom

Szólj rám, ha egyszer véletlen

Összefutnánk egy másik Életben

Jó pár gond, amit sajnálom, megértem

Igaz út, mit a hamisra cseréltem

Volt sok fájdalom, azóta elégtek

Angyalok követtek, imáik elértek

Voltam rossz példa, szálka a szemekben

Égre nézek, rózsafüzér a kezemben

Mondták páran már: sohasem felednek

És ha nem leszek, akkor is szeretnek

Sokszor volt nekem is, hogy könny hullott a szememből

Mit magamnak hittem, kifolyt a kezemből

Csalódásban, fájdalomban mit is várhatnék

Isten vagy Ördög előtt tiszta szívvel állhatnék

Nem voltam nagymenő, ki szinte mindent megtehet

Vagy gazdag család sarja, aki egy lapra feltehet, bármit

Mert neki semmi sem számít

Kis koromtól kezdve csak a bűn, ami csábít

Kicsikét szűk a világ nekem

Keresem benne még a helyem

Nem látom tisztán a holnapot

Lehet, hogy ebbe én ma még belehalok!

Félig telt poharak az asztalon

Ha úgy tartja kedvem, néha beleiszom

Szólj rám, ha egyszer véletlen

Összefutnánk egy másik Életben

Szólj rám, ha egyszer véletlen

Összefutnánk egy másik Életben